Február 20-21
Előtte mindenki egyenlő...
Meditációval elérte, hogy minden
teremtményben, minden levélkében Isten
munkáját lássa e teremtésben.
Tökéletesen tudatában van annak, hogy mindenben és mindenhol jelen van
Isten. Mindenkiben látja őt.
Amikor lelkünk a tudat és az érzékszervek fölé emelkedik, akkor lepillantva
a világra, láthatjuk Istent mindenütt. Ekkor mondhatjuk: Isten él, jelen van
minden teremtményben, minden levélkében; barátban és ellenségben Isten
lakozik.
A Mester is így néz ránk. Egyformán érez irántunk, mert mindenki hasonló.
Egyformán árasztja ránk kegyét, de mindannyian fogékonyságunk mértéke
szerint merítünk belőle.
Olyan, mint az apa, akinek két fia van: az egyik engedelmeskedik neki,
szívébe fogadja tanácsát, és iskolába jár... így éleszti fel a tudás
hatalmát magában. A másik fiú azonban nem engedelmeskedik apjának, nem jár
iskolába, nem tesz semmit azért, hogy felébressze alvó tudását. Amikor
mindketten idősebbek lesznek, az egyik... jó, elismert ember lesz a
világban, míg a másik... tudatlan, sem állást, sem elismerést nem kap.
Mivel azonban ugyanannak az apának a gyermekei, az édesapa vonzalma,
szeretete és figyelme egyformán irányult mindkettőjükre, de fogékonyságuk
különböző mértéke miatt előrehaladásuk is különböző lett.
(TW, 10-11. o.)
Február 19 Február 22-23