Önvizsgálat, önnevelés, nevelés
Az említett területek a következők:
1. Milyen viszonyban vagyok magammal?
Hogyan gondolkodsz, érzel magaddal kapcsolatban? Milyen a hitrendszered, melyek a legerősebb, legfontosabb érzelmeid, mik a szokásaid? Ez utóbbiak hogyan hatnak vissza a gondolataidra, érzéseidre?
2. Hogyan szólítom meg magamat?
Ez az első pont következménye és szorosan összefügg vele. Ne feledd el, ennek eredményeként alakul ki az énképed egy része, ezt sugárzod ki magadból a külvilág felé. Most, hogy eljutottunk az úgynevezett „külvilághoz ” (a külvilág azért kapta az úgynevezett jelzőt, mert elválaszthatatlanul kapcsolódik a belső világunkhoz, annak a tükörképe. Amilyen a belső világunk, olyan a külső is. Ahogy bánok magammal, úgy bánnak velem az emberek. Amit magamon alakítanom, esetleg változtatnom kell, annak a képét mutatják a velem szembenállók), egyenesen belőle következik a harmadik kérdés:
3. Milyen a külső kommunikációm?
Eddig a belsőről volt szó. A belső és a külső kommunikáció lehet egymásnak ellentmondó, ez hosszú távon önmagunk meghasonlását eredményezheti. Nyilván többen hallottatok már a problémafeltáró és erőszakmentes kommunikációról. Érdemes megismerkedni vele, és alkalmazni mind a belső, mind a külső kommunikációdban. Sok nehéz, megoldhatatlannak látszó kapcsolat és élethelyzet válik egyszerűbbé, áttekinthetőbbé, barátságosabbá, sőt esetenként szeretetteljessé általa. Üzleti, baráti, rokoni kapcsolatok, házasságok, gyermeknevelés sínylik meg a belső és külső kommunikációnk hiányosságait, hibáit.