Önvizsgálat, önnevelés, nevelés
Az önmegvalósítás önvizsgálat nélkül általában óriásira nőtt, egyenesen felfújt egót eredményez. Az önvizsgálat viszont sokszor negatív gondolatokhoz, érzelmekhez vezet, amelyek idővel erősebbé válnak a jobbulás/jobbítás szándékánál. A negatív visszajelzés az egyik véglet, ami gyengít minket, az erőszakos, pusztán akarattal végigvitt önmegvalósítás meg a másik véglet, ami önzővé tesz, és nincs tekintettel másokra. Hogyan őrizzük meg hát a középutat a két véglet között úgy, hogy mégis fejlődünk, jobbítunk magunkon, és alkalmassá tesszük magunkat arra, hogy képesek legyünk eredményesen gyermekeket nevelni?
Szerencsére nagyon jó könyvek állnak rendelkezésünkre. Elég Brandon Bays: Jelenlét című vagy Deepak Chopra: Titkok könyve és Végzetes véletlen című könyveire utalni, hogy ezt az egész területet bejárjuk, de ki-ki találhat magának ízlésének megfelelő irodalmat ezen a szövevényes területen. Eleinte az önvizsgálattal és az önneveléssel érdemes foglalkoznunk, hiszen mit sem ér a nevelésünk, ha nem vagyunk hitelesek. A hitelesség saját önnevelésünk látható eredménye. Többet mond minden szónál.
Követhető is, mert az, amit végigjártunk, majd életformánkká tettünk, módszerré válik, aztán ekként tovább is adható. A módszer válhat gyermekeinknél is életformává, miután átadunk nekik, s ez jó esetben egész életükön keresztül megoldásokhoz segíti őket szinte minden problémájukban.