A táplálkozás jelentősége
Betegségeink és táplálkozásunk: többletek, hiányok és civilizációs megbetegedések
Betegségeink és táplálkozásunk szorosan összefüggenek egymással. Nem mindegy, hogy milyen arányban vesszük fel az egyes tápanyagokat, még az egyébként szükséges és hasznos összetevők túlzott bevitele is betegséget okozhat, nem beszélve arról, mit jelent szervezetünknek, ha káros anyagokkal kell megbirkóznia.
A többlet bevitelt szinte mindig a fizikai energiatöbblet jelenti, hazánkban nagyon magas a zsír-, a cukor-, az alkoholfogyasztás aránya, de aránylag nagy a fehérjebevitel is. Gondoljunk az elhízásra, amely oly sok helytelenül táplálkozó embert fenyeget, az alkoholizmusra, aminek gyakran valamilyen lelki betegség a kiváltó oka, viszont komoly fizikai elváltozások és megbetegedések lesznek a következményei. Vagy gondoljunk a túlzott hús- és tojásfogyasztásra, amihez ha nagy mennyiségű tej- és sajtfogyasztás is csatlakozik, közvetlenül összefügg egyes daganatos betegségek kialakulásával. A zsírok egyébként is fokozzák a daganatképződést, az emlőrák előfordulását például szintén közvetlenül befolyásolja a zsírban dús táplálkozás. A sok cukor fogyasztása az elhízáson kívül fogékonnyá tesz a fogszuvasodásra, az érelmeszesedésre, de a felnőtt kori cukorbetegségre is.
Sajnos, a magyarországi táplálkozásra elsősorban a hús- és zsírfogyasztás jellemző, ennek velejárója az, hogy kevesebb zöldséget, gyümölcsöt, gabonát és hüvelyest veszünk magunkhoz. Emiatt sok az úgynevezett hiánybetegség, táplálékunkban kevés az élelmi rost, és egyes vitaminok vagy ásványi anyagok sincsenek jelen kellő mennyiségben a táplálkozásunkban. Ezek a hiányok nyilvánvalóan kihatnak egészségi állapotunkra, azonban még nagyobb számban fordulnak elő a helytelen táplálkozás következtében kialakult megbetegedések.
Ilyenek például, a teljesség igénye nélkül felsorolva, de veszélyességüket tekintve nem elhanyagolhatók: a szívinfarktus, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, az agyi érkatasztrófák, egyes rosszindulatú daganatos betegségek és a daganatok áttételei, a csontritkulás, a fogszuvasodás, egyes máj- és epeproblémák, a vastagbél elváltozásai és a székrekedés, hogy csak a leggyakoribb, a helytelen táplálkozás által okozott betegségekről történjék említés.
Összefoglalva az eddigieket, a jelenkor táplálkozásának fizikai részére jellemző a felesleges kalóriatömeg felvétele, ugyanakkor a rost-, vitamin- és ásványi anyaghiányos táplálkozás. Mindezeket figyelembe véve egyfajta civilizációs táplálkozási rokkantság állt elő. Ezt csak fokozzák a mezőgazdaság és az élelmiszeripar által használt szermaradékok, amelyek kis dózisú, de állandó mérgezést okoznak, az állatok takarmányozásakor használt hozamnövelő szerek vagy penész-gombák toxinjai, valamint az állattartásban alkalmazott antibiotikumok és hormonhatású készítmények, amelyek ha nyomokban is, de bejuthatnak szervezetünkbe. Ezek hatását együttesen fokozza a magas sótartalmú táplálkozás, a dohányzás és a nagymennyiségű kávéfogyasztás.
Az ember a civilizáció következtében – sajnos nyugodtan kimondhatjuk –, elszakadt a hagyományoktól, a hagyományos gondolkodás, érzések, tevékenységek és táplálkozás biztonságától, s ez által olyan ingoványos talajra tévedt, ami szinte szükségszerűvé teszi az ajzó- és csillapítószerek használatát, rosszabb esetben a kábítószer vagy egyéb tudatmódosító szerek igénybevételét. Ezek a testi betegségeken túl lelki függőséget, majd a tudat megzavarodását is okozzák.
Most, hogy szemrevételeztük a táplálkozás és az egyes testi betegségek kialakulása közötti összefüggéseket, és érintettük a tudatmódosító szerek használatának kockázatát, rátérhetünk a táplálkozás energetikai vagy lelki következményeinek részletesebb számbavételére is.