A lélek fogalma a különböző hagyományokban és napjainkban
Szikh mesterek a XX. században
The Teachings of Kirpal Singh című könyvből
A tudat meghatározása:
„A testben ökörnyálszerűen terjed szét, csápjaival mélyen gyökeret eresztve az érzékekben, az érzékszerveken keresztül működve. Alapja messze magasan gyökerezik az univerzális vagy kozmikus tudatban, a chid-akashban. Kapcsolattartóként működik az anyagi test és a testben levő tudatos szellem vagy lélek között, amely utóbbi megeleveníti mind a tudatot, mind a testet. Mint a tűz, jó szolga, de rossz gazda.
Ameddig a lélek a tudat övezetében tartózkodik, fogoly. A tudat elborítja, tőle függ, és a tudat parancsainak kell engedelmeskednie. Az összekeveredett lélek és tudat sorban egymás utáni formákba lesz bezárva: az okságiba, az asztrálisba, majd a fizikaiba.
…A világot … a tudat teremtésének nevezik. Maga a tudat nem tudatos. A lélek tudatosságát tükrözi. Akinek a lelke a tudat uralma és befolyása alatt áll, annak lelke a tudat képmásává válik, mivel elfelejtkezik valódi önmagáról. Ezt egónak vagy én-ségnek nevezzük, mert az ember azt gondolja: minden én vagyok. Isten plusz a tudat egyenlő az emberrel, az ember minusz tudat pedig Isten.”
Az intellektusról:
A tudatnak négy aspektusa vagy jellemzője van: a
1. Chit: Olyan tóhoz hasonlíthatjuk, amelybe állandóan benyomások folyója ömlik be alig észlelhetően.
2. Manas: A tudat gondolkodó képessége, ami ezek fölött a benyomások fölött morfondírozik, ahogy a tó felszínén fodrok és hullámok alakjában, ahogy a tudatosság szellője a chit-tó víze fölött fúj, és az egymásutáni gondolatok végtelen láncolatát mozgásba hozza.
3. Buddhi vagy intellektus: Az értelem, a következtetés, a megkülönböztetés és végül a döntés képessége, miután mérlegelte a manas által nyújtott érveket és ellenérveket. Ő a nagy döntőbíró, aki az élet problémáit próbálja megoldani, amelyek elé kerültek.
4. Ahankar vagy egó: A tudat magabiztos képessége, amellyel szereti feltételezni, hogy minden cselekedetének hitelt adhat, íly módon karmák gazdag aratását készíti elő, amelyek az embert felfelé és lefelé irányuló mozgásban tartják az óriási Életkerékben.
A figyelemről:
„A fizikai testben két fő áramlat működik, amely az életet irányítja: egyik a mozgató (lélegzés vagy prana) a másik az érzékelő áramlat, amelyet figyelemnek vagy suratnak is hívhatunk. …Az érzékelő áram szétárad az egész testben, de fő központja a két szemöldök között és mögött helyezkedik el a tudattal együtt. Az érzékelő áramlatot, vagyis a szellemet ide, saját centrumába kell visszavonnunk.”