Önvizsgálat, önnevelés, nevelés
Tehát a hibák elkövetésének is van pozitív következménye. Az, hogy felismerjük, tudatosítjuk őket. Az, hogy a továbbiakban azt is megtudjuk belőlük, hol, azaz életünk melyik területén és mi módon célszerű ténykednünk ahhoz, hogy ne kövessük el őket legközelebb is.
Amikor önmagunkkal foglalkozunk, és önmagunkat neveljük, figyeljük meg a gondolataink, belső és külső kommunikációnk és tetteink következményeit. Az úgynevezett negatív dolgok gyakran pozitív eredményt hoznak létre és fordítva. Ha nem ítéljük ilyennek vagy olyannak őket, megmutathatják másik arcukat is. Ne mi legyünk kétarcúak, hanem a látásmódunk legyen érzékeny a dolgok kétféleségének észrevételére. A hibákra való figyelés ítéleteket szül. Az ítéletek megmerevítenek, mert nem arra hívják fel a figyelmünket, hogy mit tegyünk, hogyan oldjuk meg az adott problémát, hanem arra ösztönöznek, hogy bezáruljunk, gátakat emelnek, vagy erősítenek meg bennünk, így járulva hozzá megmerevedésünkhöz. A hajlékonyság segít megoldani a problémákat, a merevség a negatívumok észrevétele és beépítése felé visz.
Ezért olyan fontos, hogy ne a hibakeresés és a hibák következményeinek megítélése motiváljon minket, hanem sokkal inkább a tudatosításuk és a megoldás megkeresése.