Önismeret
„Hiszem, hogy életünk célja a boldogság keresése. Ez világos. Akár van vallásos hitünk, akár nincs, akár ebben vagy abban a vallásban hiszünk, mindannyian valami jobbra törekszünk az életben. Ezért azt hiszem, hogy az életünk meghatározó célja a boldogság felé való haladás.”
(Dalai Láma)
A kérdés az, hogy mit teszünk a boldogságért. Egyáltalán hajlandók vagyunk-e feltenni a kérdést, hogy ki az, aki a boldogságot keresi, vagyis hogy „ki vagyok én, és mit jelent számomra a boldogság”, aztán rendszeresen végigmegyünk-e az önismeret – időnként – meredek útján, azért, hogy választ találjunk a kérdéseinkre?
Miközben keressük a választ, hajlandók vagyunk-e szemügyre venni a félelmeinket is, és mindazt a gátló tényezőt, amely akadályoz minket a boldogság elérésében? Őszintén szembenézünk magunkkal? Egyáltalán: van fogalmunk arról, hogy valójában kik vagyunk, vagy csak az álarcainkat véljük valódi önmagunknak?
Mit teszünk, milyen változtatásokat hajtunk végre annak érdekében, hogy ne a szorongásaink, gátlásaink uraljanak minket, ne azok határozzák meg életminőségünket? Van tervünk, stratégiánk? Tudatosak vagyunk?
Figyelünk önmagunkra és másokra, akik a tükreink? Segítenek a problémáink felismerésében és megoldásában ezek a tükrök? Röviden: hogyan jutunk túl a félelmeinken, és hogyan válunk boldoggá?