Támadás, védekezés - immunrendszer



Valami ellen vagy valamiért?

Az ellenség képzete uralja a gondolkodásmódunkat. Mindig van valami, ami arra ingerel, hogy fellépjünk ellene vagy érte, a lényeg az, hogy kifejezhetjük a nemtetszésünket vagy az egyetértésünket, és csatlakozhatunk valakihez, vagy egy embercsoporthoz, amely az energiáit egy cél eléréséért mozgósítja.
Harcolunk a nyomor, a terrorizmus, a bűnözés, a rák, az AIDS vagy a kábítószer ellen, harcolunk az őserdőkért, a környezetünkért, a jogainkért, az esélyegyenlőségért. Elértünk a harcokkal valamit? Változott egyáltalán bármi is? Megszűnt vagy megvalósult valami? Miért nem? Rosszul harcolunk? Egyáltalán mi az oka annak, hogy egyetlen harcunk sem vezet igazi eredményhez?
Egy kicsit közelebbről nézzük meg, mi ez a harc, mit teszünk, hogyan gondolkodunk!
A fejezet elején eljutottunk addig a gondolatig, hogy a dolgokkal, személyekkel, eseményekkel való szembekerüléseinkre kétféleképpen reagálunk, elutasítással vagy elfogadással. Amikor elkezdünk valami vagy valaki ellen harcolni, azért harcolunk, mert előtte már elutasítottuk azt. Amit elutasítottunk, azt magunkban is elutasítjuk, vagy eleve nem is vesszük figyelembe, annyira ellenszenves. C. G. Jung szerint ez az árnyékunk. Kihelyezzük magunkból, ellenségünkké válik, és máris lehet harcolni ellene. Azzal a titkos vággyal, hogy ha sikeresen harcolunk, valamit nyerünk. Identitást, netán dicsőséget, vagy bármi mást.
Amikor valamiért harcolunk, hasonló a helyzet. Vágyunk valamire, szükségünk van rá, vagyis hiányunk van belőle, nem rendelkezünk vele, nem a sajátunk. Valamiből kevesebbünk van. Az értékrendünk szerint, ha kevesebbünk van bármiből, kevesebbet is érünk. Ezért harcot indítunk, meg kell szereznünk, el kell érnünk azt a valamit, ami által többé válunk. Ez lehet eszme vagy dolog, lényegében mindegy, a hiány érzése az igazi probléma. A hiány érzete mögött mindig felfedezhetjük a félelmet. Félünk, hogy nem tudjuk betölteni a hiány által okozott űrt. Megsérül az önmagunkról alkotott képünk. Ez elviselhetetlen. Mások is észrevehetik, és akkor hiába viseltük olyan régóta ezt az álarcot. Inkább harcolunk.


Esettanulmány Harc, félelem és esettanulmány

Grafika: Vékony Andrea, Marton Ágnes, Web: Kemb